Mátrai borvidék

 

A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek.  A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Ezen a déli lankán, a Mátra lábánál helyezkedik el a Mátravin Borház Kft pincészete, amely legfőképpen családunk szőlőbirtokaira épül. Gyöngyös és a környező falvak együtt alkotják a Mátrai történelmi borvidéket.

A borvidék jellemző szőlőfajtái közül a hagyományos olaszrizlingen, leánykán és muscat ottonelen túl a szürkebarát, a sauvignon blanc és a chardonnay is kiváló minőségű borokat ad. A borok jól illeszkednek, simulnak tájjellegű ételeinkhez, erősítve egymás ízét, zamatát, finomságát.

A Mátra közelsége adta turisztikai lehetőségeket jól kiegészíti a települések műemlékeinek, emlékhelyeinek sokasága is.  Az ide látogatók kellemes élmények részeseivé vállnak, ha felkeresik a nevezetesebb emlékhelyeket: A gyöngyöspatai románkori templom, a gyöngyöstarjáni Haller pince, a nagyrédei Öreghegyi Borozó, a Szőlőskert Zrt. szőlészeti múzeuma, „Aba Sámuel” pince Abasáron, a kisnánai Kompolthy vár, a Farkasmályi pincesor.

-          forrás: matraiborvidek.hu

OLASZRIZLING

Bár a 19. század közepe táján, német területről terjedt el Magyarországon az Olaszrizling, évtizedek óta a legismertebb és egyik legkedveltebb fehérbort termő szőlőfajta. Tokaj-Hegyalja kivételével minden borvidéken termesztik, s mivel a szőlőtermesztő országok közül nálunk található a legnagyobb mennyiségben, valamint mert kitűnően alkalmazkodik borvidékeink természeti adottságaihoz, mára hungaricumként kezeljük. Visszafogott illat- és ízvilágú, finom savakkal megáldva, s éppen e tulajdonsága révén jól visszaadja egy-egy termőtáj talajbeli különbségeit is. Évjárattól és termőhelytől függően szép, napos, hosszú őszi időben töppedésre és a nemes penészes érésre is fogékony, amelynek eredményeként félédes, édes bor készítésére is lehetőséget ad. Igazi kísérletező fajta, amely nagy mozgásteret képes nyújtani termelőjének. Utóízében gyakori a keserű mandula, időnként pedig enyhe rezeda is fellelhető.

Az ebből készült borunk: Mátrai Olasz rizling – száraz, OEM minőségű ( Oltalom alatt álló eredet megjelöléssel ellátott ) fehérbor
Az Olasz rizling Magyarország egyik legnagyobb felületen termesztett szőlő fajtája. A Mátrai Borvidéknek is egyik fő fajtája, mely a klimatikus viszonyoknak köszönhetően kiváló minőséget tud produkálni minden évben. A fajtára jellemző rezede illat, a keserű mandulára emlékeztető ízvilágaz igazi borivók kedvenc italává varázsolja. A különlegességet kedvelő borfogyasztók részére is megfelelő étellel párosítva maradandó gasztronómiai élményt nyújt.
Fogyasztását 11-13 fokra lehűtve ajánljuk levesekhez, kevésbé fűszeres sültekhez

CHARDONNAY

Az egész világon elterjedt Chardonnay Burgundia nagy fehérborait adja. E Lyonból származó fajtát a pécsi káptalan hozatta be hazánkba a filoxéravészt megelőző időkben, s hozott létre belőle fajtatiszta ültetvényt. A legtöbb bortípust lehet belőle készíteni a termőtájtól és az alkalmazott technológiától függően, így a legtöbb borvidékünkön megtalálható, bár igazi reneszánszát csak az 1990-es évektől éli. Mivel kitűnő minőséget, karakteres, illat- és zamatanyagokban gazdag  bort ad, sok helyütt kedveltté vált mind a fogyasztók, mind a termelők körében. Két, teljesen eltérő változatával kísérleteznek a hazai borászok. Egyrészt a savakban gazdag szőlőt érlelő vidékeken a viszonylag korán szüretelt, reduktív eljárással feldolgozott szőlőből friss, üde savakkal rendelkező, fűre, zöldalmára, citrusfélékre és friss gyümölcsökre emlékeztető illatot és ízeket varázsolnak. A később szüretelt, esetleg melegebb éghajlaton termett, fahordós érlelést is kapott chardonnay-ból egy teljesen más karaktert lehet  létrehozni. Az érleléssel a bor testességét, vajasságát, érleltebb gyümölcsjegyeit, barack-, illetve ananászillatát, valamint füstölt, pörkölt tölgyfás, mézes jellemzőit domborítják ki.
Fahordós és tartályos érleléssel ís készítjük ezt a borunkat.

Az ebből készült borunk: Mátrai Chardonnay – száraz, OEM minőségű fehérbor
A Sauvignon Blanc mellett a világ másik legelterjedtebb francia eredetű fajtája. Zöldessárga színű , illata összetett, elegáns, krémes vajasság, ízében pedig finom, elegáns savak,telt gyümölcsízek, a vulkánikus talajnak köszönhetően pedig minerális jegyek jellemzik.
Fogyasztását halételekhez, fehér húsból készült sültekhez 14 fokon ajánljuk.

SZÜRKEBARÁT

Mátraalja mellett elsősorban a Balaton menti termőhelyeken (Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Balaton-melléke és Balatonboglár ) termesztik, mintegy 1000 ha nagyságú területen.  Változatos talajformációk mellett képes nagy minőséget adni, de a vulkáni, melegebb talajokat különösen kedveli.
Ez a fajta az olaszrizling mellett talán a „legmagyarabb". Nem csupán azért, mert szinte minden borvidékünkön megtalálható, de azért is, mert nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Neve Badacsonnyal szinte összenőtt, holott a Mátra vidékéni is  szép borokat ad. A Balatonfelvidék, Balatonfüred-Csopak és Balatonmelléke (Zala) egyaránt magas minőségeket kínál. A vulkáni területeken és agyagos, üledékes talajokon is jól érzi magát. Bora jó évjáratban, gondos termelőnél telt, olajos struktúrájú, sokszor magas alkoholtartalmat és természetes maradékcukrot is felmutató, elegáns ital. Illat- és íz jegyei között az édesgyökér, macskagyökér gyakran megmutatkozik. Hosszas érlelésre is alkalmas, a nagy fahordót minden esetben meghálálja. Későn szüretelve édes változatban is palackozzuk.

Az ebből készült borunk: Szürkebarát- Kései szüretelésű- édes,OEM minőségű fehérbor-2016-os évjárat
A Mátrai Borvidék vulkánikus talaja, a terméskorlátozás, az évjárat, a markazi tó közelsége, a kései szüretelés, valamint a mikroklíma hatására töppedt, kicsit botritizálódott( aszusodott) 25 mustfokkal szüretelt szőlőből készült bor. A magas alkoholtartalom miatt tüzes karakterű, ugyanakkor a túlérett szőlő jellegzetes illat és ízjegyei mellett virágos illat, és zamat, finom savharmónia jellemzi. Már fiatal borként is csodálatos élményt nyújt a fogyasztása.
Desszertekhez, baráti beszélgetésekhez ajánljuk a fogyasztását 14-15 fok hőmérséklet

MUSCAT OTTONEL


Különleges igényei a termőhelyet illetően nincsenek, de bora élvezetesebb azokon a hűvösebb területeken, ahol nagyobb savtartalmat képes összegyűjteni. Vulkáni területeken mélyebb ízeket ad, mint másutt. A szüret időpontjára – mint minden illatos fajta – különösen érzékeny. Ha még a biológiai érés teljes beállta előtt szüretelik, akkor savtartalma kellő hátteret tud nyújtani édeskés, parfűmös és igen jellegzetes illat világának. Ha késik a szüret, a bor illatjegyei negatív irányba fordulhatnak. Savait illetően inkább lágynak mondható és száraz iskolázásban mutatja legszebben értékeit. Mint az egyik legnépszerűbb kiegészítő fajta, édes változatban is megtalálhatja kínálatunkban.

Az ebből készült borunk: MuscatOttonet – félédes, OEM minőségű fehérbor
A Mátrai Borvidék nagy felületen termesztett fajtája. Aranysárgára érő fürtjei szőlőként is kedvelté teszi fogyasztását.
Muskotályos ízvilága , diszkrét parfümössége. harmónikus savszerkezete vonzóvá teszik baráti beszélgetésekhez.
Fogyasztását: édeskés, gyümölcsös ételekhez, desszertekhez 11-13 fokon ajánljuk.

SZÜRKEBARÁT

Mátraalja mellett elsősorban a Balaton menti termőhelyeken (Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Balaton-melléke és Balatonboglár ) termesztik, mintegy 1000 ha nagyságú területen.  Változatos talajformációk mellett képes nagy minőséget adni, de a vulkáni, melegebb talajokat különösen kedveli.
Ez a fajta az olaszrizling mellett talán a „legmagyarabb". Nem csupán azért, mert szinte minden borvidékünkön megtalálható, de azért is, mert nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Neve Badacsonnyal szinte összenőtt, holott a Mátra vidékéni is  szép borokat ad. A Balatonfelvidék, Balatonfüred-Csopak és Balatonmelléke (Zala) egyaránt magas minőségeket kínál. A vulkáni területeken és agyagos, üledékes talajokon is jól érzi magát. Bora jó évjáratban, gondos termelőnél telt, olajos struktúrájú, sokszor magas alkoholtartalmat és természetes maradékcukrot is felmutató, elegáns ital. Illat- és íz jegyei között az édesgyökér, macskagyökér gyakran megmutatkozik. Hosszas érlelésre is alkalmas, a nagy fahordót minden esetben meghálálja. Későn szüretelve édes változatban is palackozzuk.

KÉKFRANKOS

Bár az utóbbi évtizedekben a kadarka kiszorult a kék szőlők élmezőnyéből, helyét egy nem kevésbé nagy formátumú, még mindig sokat sejtető fajta , a Kékfrankos vette át. A „piacokét" folytatott szocialista váltófutásban, amelyben a mennyiségi szemlélet abszolutizálása folytán sok hungaricum kiszorult a korábbi élcsapatból, talán az egyetlen szerencsés szerepcsere a kékfrankos és a kadarka között történt. Eredetét homály fedi, s csak a 19. század közepe óta ismert szélesebb körben, de a Sopron környékiek már korábban élvezhették e fajta előnyeit. Nevét egy anekdota szerint a napóleoni háborúk idején kapta, amikor a Sopronban elszállásolt francia katonák a poncihterektől francia frankért vásároltak bort, de azok csak a jobbik fajta, a kék színű frankost fogadták el. „Kékfrankost ide!" – mondták, s azóta hívják kékfrankosnak e szőlőt és borát.

Mivel jól alkalmazkodik a különféle természeti adottságokhoz, majd minden borvidéken elterjedt, mégis egészen különböző, mindig karakteres bort ad. Amellett, hogy a magyar rozék bázisát mindenütt e fajta jelenti, vörösborként is most körvonalazódnak stílusai. A könnyedebb, piros gyümölcsök alkotta, ropogós savakkal bíró, cserfes, játékos irányzat mellett a lényegesen testesebb, robusztus, dohány, kávé és bors jegyeit is felmutató nagyívű kékfrankosok is kezdenek megjelenni. Nem túlzás azt állítani, hogy akár néhány éven belül kiforrhat olyan kékfrankos-irányzat, amely a magyar és nemzetközi viszonylatban is egyaránt felveheti a versenyt a vörösborok világát uraló cabernet-kkel. De nemcsak önmagában, hanem házasítva is kitűnő tulajdonságokat mutat, megtartva markáns karakterét, s a Bikavérek többségének is egyik meghatározó alkotóeleme.

Az ebből készült borunk: Mátrai Kékfrankos – száraz, OEM minőségű rosébor
A magyarországi borászatok leggyakrabban Kékfrankosból készítik rosé boraikat miután minden évben biztonsággal az egyik legszebb rosé-t lehet ebből a fajtából készíteni.
Kellemes savharmónia, könnyed, üde, friss a Kékfrankosra jellemzőízvilág és gyümölcsösség jellemzi.
Fogyasztását: szárnyas-és halételekhez 10-11 fokra lehűtve ajánljuk.

BLAUBURGER

E fajtával a Mátravin kínálata mellett leginkább Egerben találkozhatunk. A korábban itt honos kadarka helyett mint a Bikavér egyik összetevőjét ismerhetjük meg benne. Fűszeres, gazdag zamatú bort ad, ugyanakkor bora ezen a tájon finomabb, mint a kadarkáé vagy a korábbi években szintén divatos Kékoportóé. A Mátravin Borház önállóan is palackozza.

Az ebből készült borunk: Blauburger – Kései szüretelésű, OEM minőségű, félédes vörösbor
Kékfrankos és a Kékoportó keresztezéséből előállított fajta. A kései szüretelésnek , a vulkánikus talajnak,a terméskorlátozásnak, évjáratnak és az odafigyelésnek köszönhetően a 26 mustfokkal szüretelt szőlőből , tüzes, 15,5 tf% alkoholtartalmú és 30 gr/l maradékcukortartalommal rendelkező bor készült. Illatában és ízében a töppedt szőlő jegyei mellett az aszalt szilvás, meggyes jegyek is érezhetőek. Fűszeres, igen testes, intenzív színű , igazi gasztronómiai élményt nyújtó desszertbor.
Fogyasztását fekete csokoládés desszertekhez ajánljuk 16 fokon, de önmagában is baráti beszélgetések felejthetetlen itala lehet.

CABERNET SAUGVIGNON

Már a XX. sz. elején megtalálható volt borvidékeinken. Jelenlegi elterjedtsége a 80-as évek közepe felé alakult ki. Azóta (a kifejezetten fehérbor termő területeinket leszámítva) mindenütt megtalálható. Legnagyobb területen Villányban, Egerben és a Soproni Borvidéken fordul elő. Mintegy 2100 ha nagyságú területen termesztik.  Különféle talaj típusokon képes teremni, de a legjobb minőséget a jó vízáteresztő képességű, márgás, agyagos vagy meszes talajokon adja. Magyarországon a szekszárdi lösz ugyanúgy kedvelt termőhelye, mint a villányi mészkő.

Nem véletlen, hogy a hazai kínálatban is a legtöbbre értékelt vörösborokat ebből a fajtából kóstolhatjuk. Cabernet boraink leginkább a Medochoz hasonlítható karaktert adnak:  nehezek, tanninosak, lassan érők de teltek, íz- gazdagok, hosszú érlelésre szánt igazi nagy borok. Szekszárdon a fajta valamivel karcsúbb, gyümölcsösebb de hosszú érlelésre alkalmas borokat ad. Az  különösen jó fekvésekben jól beérik, de nem ez a legjellemzőbb.

Az ebből készült borunk: Cabernet Sauvignon- félszáraz, OEM minőségű rosébor
Különleges karakterű, a Cabernet Sauvignonra jellemző fűszeres jelleg , szép , harmónikus savak, elegancia jellemzi illatában és ízében.
Fogyasztását: gyümölcsös húsételekhez, szárnyas –és halételekhez 10-11 fokon ajánljuk.

TURÁN

Magyar fajta, mely többszörös keresztezés eredményeként jött létre. Évjárattól függetlenül nagyon mély színű, csersavtartalma magas, tanninja finoman bársonyos. Még késői szüret esetén is jól érezhető benne a Kékmedoctól származó virág- vagy mézillat. Érezhetően finom zamatát a Csaba gyöngyétől és a Kékmedoctól örökölte. Harmonikus vagy lágy, gyors érésű, javítja a házasított vörösborok minőségét.
Szeptember elején érik, gyenge, közepes növekedésű, közepesen termő fajta. Talaj és fekvés iránt igényes, viszonylag szárazságtűrő. Fagy tűrése kielégítő rothadásra nem hajlamos, kevés zöldmunkát igényel. Bora finom, fűszeres, harmonikus. Erősen festő, házasításra kiválóan alkalmas.  
Fürtje vállas, tömött, közép-nagy. Bogyója gömbölyű, kicsi, pontozott, hamvas kék. Húsa puha, leveses, vastag héjú, kellemes ízű.

Az ebből készült borunk: Turán – édes, OEM minőségű vörösbor
Magyar nemesítésű fajta. Dr. Csizmazia Darab József nemesítette az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben 1967-ben.
Kiemelkedő évjáratokban igen magas mustfokkal szüretelhető. Bora igazi különlegesség. Illatában és ízében a jellegzetes fajta karakteren túl aszalt gyümölcsökre, aszalt szilvára emlékeztető jegyek dominálnak. Bársonyos, lágy , tanninokban, színanyagban gazdag.
Igazi kuriózum. A borban lévő magas rezveratrol tartalom pedig szív-és érrendszeri , daganatos betegségekre gyógyító és preventív hatással van.
Fogyasztását: baráti beszélgetésekhez, gyümölcsös süteményekhez ajánljuk 14-16 fokon.